hajnalbanki@gmail.com +36 70 619 1768

10
ápr

A hős útja modell

Kígyós Éva írása

Kígyós Éva: A hős útja

Az 1970-es években a Walt Disney Filmstúdió kutatómunkával bízta meg Christopher Vogler forgatókönyvírót. A Stúdió managementje arra szeretett volna választ kapni, hogy mitől válik egy film kasszasikerré? Milyen azonosság vagy hasonlóság van azokban a filmekben, amiket az emberek újra és újra megnéznek? Voglernek ren­delkezésére álltak a sikeres, és bukásnak számí­tó filmek forgatókönyvei. Rendkívül hosszas elemző munkával próbált összefüggéseket talál­ni a történelmi kor, a látványosság, a valósághű­ség, a fantázia, a hőstípus és a műfaj vonatkozá­- sában. De a kutatása ebben az irányban nem hozott értelmezhető eredményeket. Ekkor for­dult a történetek mélyebb tartalma felé. Népi le­gendákat, mitikus történeteket tanulmányozott, de így sem talált olyan összefüggést, ami valami­lyen magyarázatot adhatott volna egy film fo­gadtatására. Viszont ekkor kezébe került Joseph Campbell „Az ezerarcú hős” című könyve. Ek­kor, az 1980-as években Campbell már elismert amerikai filozófus volt, aki hitte és vallotta, hogy az emberiséget sokkal szorosabb szálak fűzik egymáshoz, mint amit napjainkban tapasztalni le­het. A különböző népek közös szellemi gyökereit szerette volna megtalálni a mítoszaikban. Köny­vében a nagy ősi kultúrák mitikus történeteit ele­mezve arra a következtetésre jutott, hogy mind­egyikben a hős egy jellegzetes életutat járt be.

Valójában éppen attól vált hőssé, hogy adott élethelyzetében képes volt változni. Ezt az utat Campbell 19 lépésben írta le. Vogler képzeletét megragadta ez a magasabb rendű emberi életút­elemzés, és most ennek fényében vizsgálta újra a forgatókönyveket. Rájött, hogy megtalálta, amit keresett. Campbell 19 lépéses hős útját 12 lé­pésre redukálta, és bizonyította, hogy azok a filmek hoznak nagy kasszasikert, ahol a hős, füg­getlenül attól, hogy jelentős, különleges ember, vagy egy teljesen hétköznapi lény, végigjárja ezt az utat. Vogler 1985-ben 7 oldalas tanulmányt ír a Walt Disney Stúdiónak, ami azóta is, Holly­wood egyik fontos iránymutatója.

hos_utja

Nos nézzük, mi ez a 12 lépés, vagyis a hős útja:

A hős útja

1) A hétköznapi világ

2) Új dologra, „kalandra” hívás

3) A hívás visszautasítása

4) Találkozás a mentorral

5) 1 .próba: A küszöb átlépése

6) Szövetségesek, ellenfelek

7) A belső barlang megközelítése

8) A legnagyobb megpróbáltatás

9) A jutalom

10) A visszaút

11) Az áldozat

12) Visszatérés az elixírrel

A legsötétebb óra

  1. A hétköznapi világ

A szereplőket általában a hétköznapi világuk­ban ismerjük meg. A film bemutatja a környeze­tet, tájékoztat a történelmi időről, a kultúráról, és arról, hogy milyen helyet foglal el ebben a hős. Megtudjuk hogyan viszonyul saját életéhez, milyen nehézségei, örömei, vágyai vannak. Megismerjük a fontosabb kapcsolataikat is.

Az élete a mindennapok monoton tevékeny­ségeiben telik, kialakult szokásai, nézetei uralják.

  1.   Új dologra, kalandra hívás

Ebbe a megszokott életbe valami új érkezik. Egy új ismeret, új élmény, új érzés, valami vá­gyakozás egy hiányzó dolog iránt. Egy sejtés, egy intuíció valami egészen új lehetőségről. Az is előfordul, hogy a hős teljesen véletlenül kevere­dik bele egy tőle idegen történésbe. Megfogal­mazódik a hősben egy gondolat, vagy érzés arra, hogy élete konfliktusaiból van kiút, ha mást gondol, mást érez, és mást tesz, mint amit szo­kott. Feldereng benne, hogy talán lehetne az élete más, szebb, jobb, és annál, ahogyan él, sokkal értékesebb lehetőségei is vannak. De mi­vel még soha nem próbálta, már a gondolat is riasztó, idegen. A megszokott, kipróbált helyett a bizonytalan, a kiszámíthatatlan felé vonzza.

  1.  A hívás visszautasítása

Általános emberi tulajdonság, hogy megrette­nünk az olyan dolgoktól, melyek kimenetéről nincsenek jól begyakorolt garanciáink. Így a hő­sök is leggyakrabban elutasítják a hívást. Meg­próbálnak úgy tenni, mintha semmi sem történt volna. Úgy érzik, hogy félreértettek valamit, vagy igyekeznek kitörölni a tudatukból, mind­azt, amit a hívás jelent.

  1.   Találkozás a mentorral

Amikor a hős elmenekül a hívás elől, és meg­próbálja folytatni a hétköznapi életét úgy, mint­ha mi sem történt volna, a hívás hangja felerő­södik. Ekkor életébe belép valami új dolog: a következő lépés az úton. A találkozás a mentor­ral megfogalmazás olyasmit sejtet, hogy a to­vábblépéshez egy emberrel, egy tanítóval való találkozás segíti. De nem csupán erre vonatko­zik. A hősnek a tisztán látáshoz, a helyes döntés meghozásához segítséget adhat egy újabb érte­sülés, a hétköznapi életében történő változás, újabb problémák megjelenése, akár egy beteg­ség kialakulása is. Persze a továbblépést segítő erő lehet egy új emberi találkozás is.

  1. Első próba, a küszöb átlépése

Itt a hős már elkötelezi magát az útra. Eddig még gondolhatta úgy, hogy visszafordulhat, ma­radhat minden a régi rendjében. Most megtesz valamit, ami a régi világának gyakran hamis egyensúlyát felborítja, és már nincs visszaút. Át­lép azon a küszöbön, ami eddigi élete határát je­lentette. Talán úgy lehetne szemléltetni, hogy ha magunk elé képzelünk egy olyan tájat, ahol egy nagyon mély, és éppen az átugorhatóság ha­tárán lévő szakadék osztja ketté a vidéket. A hős eddigi élete kizárólag a szakadék egyik oldalán zajlott. Ennek körülményeit, adottságait, lehe­tőségeit teljesen kiismerte. Nem probléma men­tes ez az élet, de ismeretei alapján úgy érzi, hogy kiszámítható, nem okoz meglepetéseket. Aztán gondja adódik, és a szakadék szélén sétálva úgy tűnik, hogy a túloldalon ilyen probléma nincs. Szinte hívja ez a másik oldal, de hogyan jusson át? Nincs biztosítéka rá, hogy képes átugrani. A kételyek és a félelmek nem engedik dönteni.

De ha a problémája nő, és egyre jobban szorítja, egy napon elhatározza, hogy ugrik. A küszöb át­lépése az a pillanat, amikor elrugaszkodik, és a szakadék fölé kerül. Torokszorító élmény. Ah­hoz, hogy ezt megtegye, előtte át kell esnie egy próbatételen, vagyis próbán. Saját erejéből ki kell égetnie magából a félelmet, a kishitűséget, az alacsony önbecsülést. Rá kell bíznia magát a megérzésére, a hitére. Szinte ki kell tépnie ma­gát a lehúzó okoskodásból, és bíznia magában, hogy az új körülmények között képes lesz felépí­teni magasabb rendű életét.

  1. Szövetségesek és ellenfelek

A küszöb átlépése után, ami leggyakrabban ott zajlik, ahol az eddigi élete is folyt, a hős kö­rül változik a világ. A kisebb vagy nagyobb kö­zösség tagjai természetesen észreveszik, hogy valami történt, és azonnal reagálnak erre. Álta­lában azok, akik nem mernek megtenni valami hasonlót, ellenségekké válnak. Kritizálják, néha a józan eszét is kétségbe vonják, kiközösítik. Fontos ez számukra, hiszen csak a hős elbukása hozná meg nekik azt az érzést, hogy ők döntöt­tek jól, amikor nem tettek ilyen lépéseket. De azok, akik már tettek hasonlót, néha váratlanul szövetségessé válnak. Érzelmi és erkölcsi támo­gatást adnak a hősnek.

A szövetségesek és az ellenfelek úgy tűnik kül­ső megítéléseket közvetítenek a hős felé. Ezek a vélemények attól válnak fájdalmassá, hogy leg­többször a hős belső vívódásának hangjai. Már a túloldalon van, de most meg kell találnia a sa­ját útját.

Ezen a senki földjén állás gyakran a legsöté­tebb óra. Már vége a réginek, de nem kezdődött el az új. Az utolsó pont, ahonnan még kétfelé vezet az út. Vissza lehet térni a régi hétközna­pokhoz, de ezekben már magával viszi egy bu­kás emlékét is.

Előre pedig még mindig ingoványosnak lát­szik a talaj.

  1. A belső barlang megközelítése

Az események erre az időre már gyakran fel­gyorsulnak, új feladatokkal kerül szembe a hős, hogy ezeket a már megtett út tanulságai alapján, új módon oldja meg. Új képességeket kell kifej­lesztenie magában, gyakran rövid idő alatt.

Saját belső lehetőségeit kell jobban megis­mernie, hogy meglássa az előtte lévő útban azt az életfeladatát, amerre eddigi élete terelte.

Az útnak ezen a szakaszán már uralnia kell fé­lelmeit, bizonytalanságait. Képessé kell válnia új életstratégia elkészítésére.

  1.  A legnagyobb megpróbáltatás

Az új út tetőpontja, mert itt már az új tulaj­donságok, képességek próbája történik meg. Vagyis a tett végrehajtása, amiért az egész út tör­tént. A hosszas készülődés után végrehajt vala­mit, ami teljesen megváltoztatja a régi személyi­ségét. Bajnokká válhat, elérheti az erkölcsi sikert, de ehhez a lépcsőhöz kapcsolódik a halál is. A változás önmagában is a régi halála, de fil­mekben előfordul a hős dicső halála is, ha a dra­maturgia úgy kívánja.

  1.  A jutalom

Valami olyasmit kap meg a hős, ami számára igen értékes. Ez lehet fizikai kincs, vagy valami­lyen lelki szükséglet kielégítése. A jutalom eléré­séhez mindig kapcsolódik valamilyen bölcses­ség. Az eredmény segíti a hőst, hogy jobban rálásson a megelőző életére, hogy összefüggése­ket találjon.

A filmekben gyakran itt van a happyend. Kü­lönösen az amerikai filmekben szeretik itt befe­jezni a történetet. Ettől gyakran a jó filmek is elveszítik maradandóvá válásukat. Mert a né­zőkben feltámad egy hiány érzet. Igen, a hősnek sikerült, de mit kezd vele?

  1.       Visszatérés

Pontosan ez a hős útjának a következő lépcső­foka. Mit kezd a személyes sikerével? Képes-e látni, hogy lényeges változások történtek benne? Tudja-e, hogy új tudását nem tarthatja meg ma­gának, hanem eredeti életkörülményeiben kell alkalmazni?

  1.     Az áldozat

A szereplő attól válik valódi hőssé, ha megte­szi ezt a lépést. Azt a döntést kell meghoznia, hogy eredeti életkörülményeibe, kapcsolataiba beviszi azt az új minőséget, amit az útján elsajá­tított. Gyakran nehéz megtenni ezt. Az ember úgy gondolja, hogy mindenki küzdjön saját ma­gáért, amiért én megharcoltam, az az enyém. Az ilyen gondolkodás ezen az úton a visszacsúszást jelenti. Mivégre volt az út, ha nem a fejlődést szolgálta, ha a végén újra a személyiség kicsi­nyes, önös szemlélete vezeti a hőst? A teljes utat a következő lépcső jelenti.

  1. Visszatérés az elixírrel

Nem a jutalommal, hanem a jutalomban lévő elixírrel való visszatérés teszi teljessé a hős útját. A fejlődés, amit az úton elnyert, nem öncélú. Egész közösségének életében hozhat változáso­kat az ő változása. Példája másoknak is adhat erőt.

Nos, Vogler 1985-ben tette közzé kutatásai­nak eredményét, amit azóta minden magára adó forgatókönyvíró ismer. Azóta is születtek mara­dandó értékű alkotások, és hanyagolható filmek. Egy biztos. Az ismeretek által nem vált minden film óriási kasszasikerré. Valószínűleg azért, mert mindaz, ami benne foglaltatik nem egy szakácskönyvbe illő recept. Egy dolog azonban világossá vált. A már bemutatott filmek közül azok számítanak nagy filmeknek, amelyek ezt a mintázatot követik. Nem feltétlenül szükséges, hogy minden lépcsőfok szerepeljen bennük, de fontos, hogy egy ember, egy közösség ezen az úton elérhető fejlődéséről valljanak.

A kérdés már csak az, hogy mi, átlagemberek miért akarjuk éppen ezeket a filmeket látni? Mit érint meg bennünk? Miért ezek a filmek tudnak katartikus élményhez juttatni sok embert?

Ha visszagondolnak arra, hogy a kiinduló­pont az ősi mítoszok elemzése volt, akkor fel kell tételeznünk, hogy a mitikus történetek magukba foglalták azt a szellemi törvényt, amely az embe­ri élet legfontosabb irányítója, és munkál ben­nünk, még akkor is, ha nincs róla tudásunk. Nem csupán az ősi hősök, a történelmet formá­ló nagy emberek, drámák és filmek szereplőinek a sorsa ez, hanem valamennyiünké.

Leave a Reply